Genius Smart Group, Budapest (2026)

03/09/2026

Történelmi érték. XXI. századi működés.
Lehet egy több száz éves, különleges épületet energiahatékonyan működtetni úgy, hogy közben semmit ne veszítsen abból, amiért értékes?
A Gül Baba türbéjénél energetikai auditot végeztünk.
Egy történelmi épületnél az energiahatékonyság egészen más gondolkodást kíván, mint egy modern irodaháznál.
Itt nem az az első kérdés, hogy mit lehet lecserélni vagy átépíteni.
Hanem az, hogy hogyan lehet jobban érteni és finomabban működtetni az épületet.
Mikor és mire használ energiát?
Hogyan működnek együtt a rendszerei?
Vannak-e felesleges üzemórák vagy indokolatlan fogyasztások?
Hol lehet úgy javítani a működésen, hogy közben az épület karaktere és értékei teljesen érintetlenek maradjanak?
Egy műemléki környezetben az energia, a komfort, az állagvédelem és az üzemeltetés nem különálló kérdések.
Egy rendszerként kell őket látni.
A történelmi érték és a korszerű működés nem ellentétei egymásnak.
Sőt: talán éppen az a jó energetikai munka egyik legszebb formája, amikor a beavatkozás alig látható — az eredménye viszont a működésben már nagyon is érzékelhető.

22/08/2026

Mit jelent az Ön cége számára a most jóváhagyott közel 500 milliárd forintos energetikai hálózatfejlesztés?

A Magyar Fejlesztési Bank aláírta mind az öt támogatási szerződést a MAVIR-ral, az E.ON-nal és az MVM-mel az RRF keretében megvalósuló villamosenergia-hálózatfejlesztési és okosmérő-programokra.

Ezzel az előkészítés lényegében lezárult, és megkezdődhetnek a gyakorlati fejlesztések.

De mit jelent mindez egy vállalat, ipari telephely vagy önkormányzat számára?

Négy területen várható érdemi változás:

1. Elosztóhálózat-fejlesztés

Új alállomások, transzformátorok és hálózatbővítések révén helyben nőhet a rendelkezésre álló hálózati kapacitás.

Vállalati hatás: könnyebbé válhat új napelemes rendszer, energiatároló, EV-töltő, hőszivattyú vagy más villamosított technológia csatlakoztatása.

Önkormányzati hatás: új energetikai beruházások, intézményi elektrifikáció, közlekedési és töltési infrastruktúra előtt nyílhat nagyobb mozgástér.

2. Okosmérés és részletesebb energiaadatok

Az RRF-program egyik célja több százezer új okosmérő telepítése.

Ez nem egyszerűen új mérőórákat jelent.

A fogyasztás egyre pontosabban, akár 15 perces bontásban válik láthatóvá.

Vállalati hatás: az energiaköltség mellett egyre fontosabb lesz az is, hogy mikor történik a fogyasztás.

Ez teremti meg az alapját a fogyasztási csúcsok csökkentésének, a dinamikus tarifák kihasználásának és az energiafelhasználás automatizált optimalizálásának.

3. Smart grid és digitalizáció

A hálózat egyre több adatot lát, gyorsabban reagál, és egyre intelligensebben képes összehangolni a termelést és a fogyasztást.

Ennek következtében felértékelődik:

→ a fogyasztási rugalmasság

→ az energiatárolás

→ az automatizált energiamenedzsment

→ a termelés és fogyasztás összehangolása

A következő évek egyik fontos versenyelőnye nemcsak az lehet, hogy ki fogyaszt kevesebb energiát, hanem az is, hogy ki tudja jobban időzíteni a fogyasztását.

4. Átviteli hálózat – MAVIR

Ez a legkevésbé látványos, de stratégiailag alapvető elem.

A nagyfeszültségű hálózat és az alállomások fejlesztése növeli a rendszer teherbírását és üzembiztonságát, valamint lehetővé teszi további megújuló és új fogyasztói kapacitások rendszerbe kapcsolását.

Ennek hatása a vállalatok számára inkább közvetett, de hosszú távon ez teremti meg az egész átalakulás infrastruktúráját.

A lényeg tehát nem önmagában az, hogy közel 500 milliárd forint érkezik a magyar energiahálózat fejlesztésére.

Hanem az, hogy ennek eredményeként fokozatosan megváltozik az a környezet, amelyben a vállalatok és önkormányzatok az energiáról döntenek.

Több hálózati kapacitás.

Több adat.

Okosabb hálózat.

Nagyobb értéke a rugalmasságnak.

A következő kérdés ezért már az:

Az Ön vállalata vagy intézménye felkészült arra, hogy kihasználja ezeket a lehetőségeket?

14/08/2026

Az Ön települése már érintett volt?
Felkészült a következő vízhiányos időszakra?
A vízhiány már nem egy távoli kockázat. A következő lépés a felkészülés: azonnali vízmegtakarítás, mérés és kontroll, majd folyamatos optimalizálás.
💧 Kevesebb fogyasztás. Alacsonyabb költség. Nagyobb vízbiztonság.

13/08/2026

A fenntarthatóság néha azzal kezdődik, hogy nem felejtjük el, mit tanultunk egy nehéz napon.
Képzeljük el az üzemeltetési igazgatót egy rendkívüli energiaválság közepén.
Ahol az a feladata, hogy a 17-22 óra közötti időszakban a létesítmények energiaterhelését csökkentse. Az épület túlmelegszik. A bérlői komfort, a gépészet terhelése és az energia-költség egyszerre válik sürgős kérdéssé. Nincs idő hetekig modellezni. Dönteni kell.
Mit kapcsoljunk át?
Melyik zónában lehet finomítani a hőmérsékletet?
Mikor induljon korábban vagy álljon le később a hűtés?
Hol van az a határ, ahol a megtakarítás már komfort- vagy üzembiztonsági kockázat?
Ilyenkor sok döntés tapasztalatból és megérzésből születik. Abból a tudásból, amelyet egy jó üzemeltető évek alatt épít fel: ismeri az épületét, a bérlőit, a kritikus pontokat és azt is, hogy egy adott beavatkozásnak mi lehet a következménye.
Ez nem „ösztönös működés” a szó leegyszerűsítő értelmében. Ez felhalmozott szakmai tudás, amelynek a rendkívüli helyzetben végre látható eredménye lesz.
De itt jön az igazán fontos kérdés.
Amikor elmúlik a rendkívüli helyzet, visszaállítunk mindent pontosan oda, ahol előtte volt?
Vagy megállunk egy pillanatra, és megkérdezzük: melyik döntés működött valóban?
Mert a mostani intézkedéseknek van egy különleges tulajdonságuk: az EMS- és BMS-rendszerekben nyomot hagytak.
Látszik, mikor és mit állítottunk át.
Látszik, hogyan változott a fogyasztás, a terhelés és – ahol mérjük – a komfort.
És utólag elkülöníthető, hogy melyik lépés hozott érdemi gazdasági eredményt, melyik csak átterhelte a problémát egy másik időszakra vagy rendszerre.
Ez egyszeri tanulási lehetőség.
A jó döntéseket nem elég megdicsérni. Paraméterekké, szabályokká és automatizálható működéssé kell alakítani őket. A kevésbé jó döntésekből pedig ugyanúgy tanulni kell: hol volt túl nagy a kompromisszum, hol hiányzott adat, hol dolgozott esetleg két rendszer egymás ellen.
Így válhat egy rendkívüli helyzetből a következő nyár alapbeállítása.
Nem az a cél, hogy a gép átvegye az üzemeltető helyét. Hanem az, hogy a legjobb emberi döntések ne csak egy-egy stresszes napon működjenek, hanem legközelebb már az EMS vagy BMS is felismerje és végre tudja hajtani őket.
A fenntarthatóság nem csak fogyasztáscsökkentés.
Hanem szervezeti tanulás is: a jó döntések megőrzése, szabványosítása és ismételhetővé tétele.
Nálatok a rendkívüli intézkedések után visszaáll minden a korábbi működésre – vagy az adatok alapján új üzemi szabályokat is kialakítotok?

05/08/2026

42 fokban spórolás többe kerülhet, mint ha nem spórolnánk?
A 17 és 22 óra közötti áramfogyasztás mérséklése valós és fontos rendszerüzemeltetési cél. A nem szükséges világítás, reklámfelületek és berendezések lekapcsolása, illetve a hűtés és a légtechnika teljesítményének visszavétele ebben az időszakban érdemben csökkentheti ugyan a hálózat terhelését, de az esti fogyasztás csökkenése még nem feltétlenül jelent vállalati megtakarítást.
Először azt kell tisztázni, mit akar látni a vezetőség:
– a 17 és 22 óra közötti fogyasztáscsökkenést;
– a teljes napi energiafelhasználást;
– vagy az intézkedés teljes költségét?
A három eredmény nem ugyanaz!
Ha a cél az esti rendszerterhelés mérséklése, akkor a beavatkozás már azzal is elérheti a célját, hogy a fogyasztás egy részét későbbre helyezi.
Ha azonban a vállalat teljes költségét vizsgáljuk, a mérés nem érhet véget 22 órakor.
Egy több órán át visszafogott hűtési rendszer után az épületet vissza kell állítani a normál üzemi állapotba. Ennek energia- és költséghatása jellemzően a következő újraindításkor válik láthatóvá.
Úgy érdemes elképzelni, mint amikor az autópályán 130 kmh-ról kigurulunk 80 kmh-ra. Mennyit fogyaszt közben az autó? Kb.3 litert / 100km?
Mennyit fog fogyasztani amíg újból felvesszük a normál 130 kmh utazó sebességünket? Átmenetileg kb. 10-15 l/100 km?
Jobban jártunk?
Ezért fontos, hogy nemcsak az esti kilowattórákat mérjük, hanem többek között:
– a visszaindítás energiaigényét;
– a mérési időszak legmagasabb teljesítményét;
– a lekötött teljesítmény esetleges túllépését;
– valamint a meddő és hatásos energia arányának változását.
A reggeli csúcsterhelés ugyanis szerződéses többletköltség kockázatot is jelenthet, ha tényleges teljesítményfelvétel meghaladja a szerződéseben rögzített csúcsteljesítményt, vagy az együttesen induló berendezések meddőenergia-túllépést eredményeznek. Ezeknek jelentős pótdíj hatása van, ami nem elhanyagolható az összköltségeink tekintetében.
A valós megtakarítás méréséhez kellően hosszú és stabil baseline-időszak szükséges, figyelembe véve az épület használatát és a külső hőmérsékletet is.
A helyes vizsgálati időszak tehát nem 17 órától 22 óráig tart, hanem a beavatkozás kezdetétől a következő stabil üzemi állapot eléréséig.
Csak ebből derülhet ki, hogy az esti fogyasztáscsökkentés:
– valódi energiamegtakarítást hozott;
– csupán későbbre helyezte a fogyasztást;
– vagy a visszaindítással és a járulékos költségekkel együtt drágább lett, mint a változatlan működés.
Mert ha csak az esti fogyasztást mérjük, megtakarítást láthatunk. Ha a teljes költséget is megmérjük, kiderülhet, hogy azzal spóroltunk volna többet, ha nem kezdünk el „spórolni”.

04/08/2026

EGY ARÉNAKONCERT ≈ 2 700 HAZAI HÁZTARTÁS EGY NAPI ÁRAMFOGYASZTÁSA
Tegnap este különleges koncertélményben volt részünk: Lenny Kravitz közel három órán keresztül játszott a Papp László Budapest Sportarénában.
Már a koncert előtt felkeltette az érdeklődésemet egy hír: az aréna üzemeltetője rendkívüli energetikai intézkedéseket vezetett be. A klímaberendezéseket optimalizált üzemmódban működtették, amitől mintegy 2 000 kWh, azaz 10% villamosenergia-megtakarítást vártak – a komfort és a koncertélmény romlása nélkül.
Energetikával foglalkozó emberként adta magát a kérdés:
Mennyi energiát igényelhet valójában egy ekkora nagykoncert?
Saját becslésem szerint, nagyjából 80%-os telítettség mellett körülbelül 10 000 ember lehetett az arénában.
És itt következik az első meglepetés: energetikai szempontból a közönség nemcsak nézőtömeg, hanem az épület egyik legnagyobb hőforrása is.
A KONCERT ENERGETIKAI MÉRLEGE – RÖVIDEN
A közönség hőterhelése:
10 000 fő – becsült közönség
200 W/fő – egy aktív koncertlátogató hőleadása
2 MW – a közönség pillanatnyi hőteljesítménye
6 MWh hőenergia – ennyit adhattak le három óra alatt
1,5 MWh villamos energia – ennyi kellett ennek elvezetéséhez
A közönség hőleadása olyan lehetett, mintha 2 000 darab, egyenként 1 kW-os hősugárzó működött volna egyszerre az arénában.
A teljes rendezvénynap becsült villamosenergia-fogyasztása:
6,5 MWh – hűtés és légtechnika
5 MWh – koncerttechnika
6,5 MWh – épületüzemeltetés és kiszolgálás
18 MWh – becsült összes fogyasztás
15–22 MWh – reális becslési tartomány
1,8 kWh/fő – egy látogatóra jutó fogyasztás
2 700 hazai háztartás egynapi átlagos áramfogyasztása
A 18 MWh nem mért adat, hanem nagyságrendi becslés. Az üzemeltető által közölt 2 MWh-os, 10%-os megtakarításból ugyanakkor szintén körülbelül 20 MWh optimalizálás előtti és 18 MWh optimalizálás utáni fogyasztás következik.
Ez nem mérési bizonyíték, de figyelemre méltó egybeesés.
A számomra legérdekesebb tanulság mégsem az, hogy egy arénakoncert sok energiát fogyaszt.
Hanem az, hogy a közönség valószínűleg semmit nem érzékelt abból, hogy közben körülbelül 2 MWh energiát sikerült megtakarítani.
Nem lett kisebb a színpad.
Nem halkult el a koncert.
Nem romlott érzékelhetően a komfort.
A villanyórán mégis közel 10%-kal kisebb érték jelenhetett meg.
A jó energiamenedzsment sokszor éppen attól jó, hogy a fogyasztó semmit nem vesz észre belőle – csak a mérési adatok mutatják meg az eredményt.
És talán ez a koncert valódi energetikai kérdése:
Ha egyetlen este alatt 2 MWh takarítható meg az élmény romlása nélkül, akkor mennyi láthatatlan megtakarítás marad azokban az épületekben és üzemekben, amelyek az év 365 napján működnek?
Források az első kommentben.

02/08/2026

Magyarország történetének egyik legnagyobb energetika stressztesztje folyik. DE:
1. Mit tanulhatunk belőle?
2. MIndent úgyanúgy kapcsoljunk vissza és mehet az élet tovább ott ahol abbahagytuk?
3. Vannak, és ha igen melyek a benne rejlő lehetőségek az újraépítkezéshez?

A magyar villamosenergia-rendszer rendkívüli terhelés alatt áll. A Paksi Atomerőmű várható teljes leállása, más erőművi kapacitások kiesése és a nyári csúcsfogyasztás miatt most minden megawatt számít.

Egyre több nagyvállalat – köztük az Erste Bank – jelent be önkéntes fogyasztáscsökkentést. Irodákat, világítást és halasztható rendszereket kapcsolnak le, otthoni munkavégzést vezetnek be.

Ez valódi társadalmi felelősségvállalás.

Mert felelősséget vállalni akkor könnyű, amikor az nem jár kompromisszummal. Most viszont működési, üzleti és komfortszempontokat kell háttérbe helyezni azért, hogy a teljes rendszer stabil maradjon.

De ennek a rendkívüli helyzetnek van egy másik, hosszabb távú tanulsága is.

Most derül ki, hol van egy vállalat valódi működési energiaminimuma.

Mi az, aminek feltétlenül működnie kell?

Mi az, ami átütemezhető?

Mi az, amit eddig megszokásból működtettünk?

És mi az, amiről csak most derül ki, hogy valójában feleslegesen fogyasztott energiát?

Ez a helyzet egy kényszerű, országos energetikai stresszteszt. Láthatóvá teszi az épületek, vállalatok és intézmények alsó fogyasztási határát – azt a pontot, ahol a működés még biztonságosan fenntartható.

A valódi lehetőség azonban nem maga a lekapcsolás, hanem az, amit utána kezdünk az adatokkal.

A lekapcsolás önmagában áldozat.
Megmérve tapasztalat.
Kiértékelve tudás.
A működésbe visszaépítve pedig tartós megtakarítás.**

Itt jövünk mi a képbe.

Meg kell vizsgálni, hogyan változott a fogyasztási görbe, mely rendszerek bizonyultak nélkülözhetetlennek, hol maradt meg indokolatlan alapterhelés, és mely ideiglenes intézkedésekből lehet tartós, automatizált működési szabály.

Mert nem az a legfontosabb kérdés, hogy mit kapcsoltunk le néhány kritikus napra.

Hanem az, hogy mit nem kell többé ugyanúgy visszakapcsolnunk.**

Ha ezeket a tapasztalatokat pontosan mérjük, őszintén kiértékeljük és strukturálisan beépítjük, akkor ebből a nehéz helyzetből hatékonyabb vállalatok, ellenállóbb intézmények és fenntarthatóbb országos működés épülhet.

29/07/2026

Mit adhat egy kötelező energetikai audit egy szálloda, resort vagy komplex létesítmény tulajdonosának, üzemeltetési, műszaki és gazdasági vezetőjének?
A Zala Springsnél az derült ki, hogy jóval többet, mint puszta jogszabályi megfelelést.
A felülvizsgálat során nemcsak a gépészeti rendszereket vizsgáltuk meg. Láthatóvá váltak azok az összefüggések is, amelyek közvetlenül hatnak az energiaköltségre, az üzemeltetési kockázatokra és a vezetői döntések minőségére.
Hol működnek indokolatlanul berendezések?
Hol keletkezik felesleges energiafelhasználás?
Mennyire megbízhatók a fogyasztási adatok?
Hol okoz mérési bizonytalanságot a manuális leolvasás vagy a hiányzó almérés?
Mit érdemes automatizálni?
Mely beruházások élvezzenek elsőbbséget?
Egy megfelelőségi audit így mutatott rá azonnali megtakarítási lehetőségekre, és vált egy rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési program kiindulópontjává.
A projektnek ezért most egy párhuzamos szála is elindul: a jogszabályi megfelelés mellett szisztematikusan felépítjük az energetikai és üzemeltetési fejlesztési programot.
Ennek fő területei:
🔹 az energiaköltségek és a felesleges üzemórák csökkentése;
🔹 az üzemeltetési kockázatok és felelősségi bizonytalanságok feltárása;
🔹 a mérési rendszer, az almérések és a távleolvasás fejlesztése;
🔹 az automatizálási és épületfelügyeleti lehetőségek meghatározása;
🔹 a beruházások műszaki, pénzügyi és kockázati alapú priorizálása;
🔹 a fenntarthatósági célok összekapcsolása a tényleges gazdálkodási eredményekkel.
A cél nem néhány elszigetelt műszaki beavatkozás. Olyan skálázható rendszer kialakításán dolgozunk, amely egyszerre kezeli:
– a technikai oldalt: mérők, gépészet, automatizálás és BMS;
– a szervezeti oldalt: folyamatok, felelősségek és adatkezelés;
– a menedzsmentoldalt: energiaköltségek, kockázatok, megtérülések és beruházási prioritások.
Így lesz egy kötelező auditból vezetői döntéstámogató rendszer, az üzemeltetési bizonytalanságból mérhető adat, az ötletszerű fejlesztésekből pedig priorizált beruházási program.
Most indul a több lépcsős megvalósítás. Ez az a pont, ahol a megfelelésből valódi üzemeltetési, gazdálkodási és fenntarthatósági érték kezd épülni.

21/07/2026

Mi fogyaszt több energiát egy arénában: a teltházas este vagy az üres hétfő reggel?
Elsőre egyértelműnek tűnik a válasz. Több ezer néző, világítás, hangtechnika, büfék – biztosan a rendezvény.
Csakhogy az igazán érdekes kérdés az, mi történik az épülettel akkor, amikor látszólag nem történik semmi.
A Papp László Budapest Sportarénában energetikai auditot végzünk, amelynek részeként a VRF-rendszerek működését is vizsgáljuk. Nem pusztán azt nézzük, hogy működik-e a technika, hanem azt is, hogy:
– a tényleges használathoz igazodik-e,
– indokolt időben és teljesítménnyel üzemel-e,
– együtt dolgoznak-e a rendszerek, vagy észrevétlenül egymás ellen,
– hol keletkezik olyan fogyasztás, amely nem teremt valódi komfortot.
Egy ekkora épületnél ugyanis nem mindig a látványos üzemállapot rejti a legnagyobb lehetőséget. Sokszor a háttérben, a részterheléses működésben, az időprogramokban és a beállításokban bújik meg az energia.
Az energetikai audit nem hibakeresés. Inkább nyomozás: rekonstruáljuk, hogyan él valójában az épület – és hol tér el a működése attól, amire tervezték.
Facility és property managerek: nálatok mikor fogyaszt többet az épület – amikor tele van, vagy amikor majdnem üres?

14/07/2026

Egy borászatban a hőmérséklet nem csak adat.
Hanem minőségbiztosítási, üzembiztonsági és üzleti kockázati kérdés.
Átfogó energetikai és üzemeltetési megújulási program indul a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok és Kastélyszálló területén, ahol egy olyan technológiai és energetikai automatizálási alap kiépítésén dolgozunk, amely első lépésben a borászati tartálypark hőmenedzsmentjét stabilizálja, később pedig tovább bővíthető a teljes létesítmény energiamenedzsmentje és üzemeltetési felügyelete irányába.
A projekt első fázisa a borászat egyik legkritikusabb technológiai rendszerére fókuszál: a 40 tartályból álló tartálypark hőmérséklet-menedzsmentjére.
Ez egy ipari léptékű borászati technológiai rendszer üzembiztonságának új alapokra helyezése.
A tartálypark nagyságrendje:
• 40 db 52 000 liter / tartály
• összes 2 080 000 liter
• közel 3 millió palack bor
Ebben a léptékben a hőmérséklet-menedzsment már nem kényelmi automatizálás, hanem minőségbiztosítási, üzembiztonsági és üzleti kockázatkezelési rendszer.
Feladatunk egy Loxone-alapú, központilag felügyelhető automatizálási rendszer kialakítása, amely:
• 40 borászati tartály hőmérsékletét kezeli,
• tartályonként 2 mérési ponttal dolgozik,
• automatikusan vezérli a hűtési folyamatokat,
• automatikusan vezérli a fűtési folyamatokat,
• kezeli a kapcsolódó technológiai szivattyúkat,
• biztosítja a kézi és automatikus üzemmódot,
• központi kezelőfelületet ad az üzemeltetés számára,
• támogatja a gyorsabb hibakeresést és az átláthatóbb működést,
• és később tovább bővíthető teljes létesítményszintű energiamenedzsment rendszer irányába.
A projekt jelentősége túlmutat a tartályparkon.
A most kialakított rendszer olyan technológiai és energetikai alapot teremt, amely a következő ütemekben kiterjeszthető:
• a raktárépület fogyasztásmérésére és vezérlésére,
• az iroda és kiszolgáló egységek energetikai felügyeletére,
• a konyha és operatív blokkok energiahasználatának monitorozására,
• a kastélyszálló komfortvezérlésére,
• a szállodai energiamenedzsment rendszer kialakítására,
• távmérésre és almérésre,
• napelemtermeléshez kapcsolódó optimalizálásra,
• üzemeltetési riasztásokra és későbbi riportokra,
• valamint a teljes létesítmény energiairányításának egységesítésére.
A cél egy olyan átlátható, skálázható, európai színvonalú energia- és üzemeltetési platform kialakítása, amely egyszerre szolgálja:
• a borászati minőségbiztonságot,
• az üzembiztonságot,
• az energiahatékonyságot,
• az üzemeltetési transzparenciát,
• a gyorsabb döntéshozatalt,
• és a jövőbeni fejlesztések adatvezérelt megalapozását.

A technológiát, az üzemeltetést és az energiagazdálkodást kell egy közös, bővíthető, transzparens platformra hozni.

Genius Smart Group

03/09/2026

22/08/2026

14/08/2026

13/08/2026

05/08/2026

04/08/2026

02/08/2026

29/07/2026

21/07/2026

14/07/2026

Cím

Weboldal

Értesítések

Parancsikonok

Megosztás

Kategória

Adatlap eltávolítási kérelme