08/01/2024
Érdemes fagyos talajra műtrágyát kijuttatni?
A válasz egyértelműen: nem.
Régi, "bevált" módja a műtrágyázásnak, hogy kora tavasszal, netán télen, esetleg pont ma vagy holnap - a fagyos talajra juttatják ki a termelők a tavaszi nitrogén fejtrágyák első adagját. Rossz hírünk van: nagyon rosszul teszik. Az ilyen módon kijuttatott tápanyag jelentős része elvész, felesleges anyagi-, idő-, munka befektetéssel jár és még a hozamunkat is csökkenti, uram urambocsá' - szennyezi a környezetet.
A fagyos talajra kijuttatott nitrogén műtrágyák a kijuttatást követően még heteket, vagy hónapokat tölthetnek kint a talaj-felszínen, vagy talajvízben "oldva", vagy csurgalékban. Ez idő alatt folyamatosan szökik a hatóanyag a de-nitrifikáció, immobilizáció(lekötődés), sodródás, kimosódás miatt. Ez a veszteség ammónium és nitrát típusú (MAS, ASU, ASN, AN) műtrágyák esetében 41-45% nitrogénveszteséget, míg karbamid (UREA)esetében 49-61% között alakulhat általános esetbén. Nitrogén oldatok esetében is hasonló értékekkel kalkulálhatunk (UAN, DAM, Nitrosol, RSM), hiszen ezek is a fenti hatóanyagok kombinációját tartalmazzák vizes oldatban.
A hideg talajok, fiziológiailag száraz talajok. Tehát hiába van egy talajnak nedvesség tartalma, amíg a hőmérséklete alacsony, addig a növény nem tud ehhez a vízhez hozzáférni, így a benne oldott tápanyagokhoz sem. És mire a hőmérséklete eléri a megfelelő értéket, addigra a fenti okok miatt már csak a tápanyagok egy része lesz hozzáférhető számára.
A helyes időpontja a nitrogén műtrágya kijuttatásának, amikor már a gyökér növekedésnek indul a felmelegedett talajban és nedvességet tud felvenni. Hiába zöld a levél, nincs sem tápanyagfelvétel sem vízfelvétel. Sokkal kisebb "kárt" okoz a kicsit megkésett kijuttatás, mint a túl korai - még akkor is, ha most nagyon csóválja mindenki a fejét. Egy iparág épül arra, hogy ezt a rossz szokást életben tartsa. Ha azt látod, hogy holnap a szomszédod szórja a műtrágyát a jeges talajra, te dőlj hátra egy forró teával a foteledben...
Fotó: Dr. Oleksii Orlov