Balogh Balázs

12/03/2026

Sokan kérdezitek, hogy lehet-e „saját kezűleg” (vagy családon belül) dolgozni az építkezésen úgy, hogy az e-naplóban is szabályosan legyen rögzítve.

A jó hír: igen, megoldható – a kulcs az, hogy van-e megfelelő szakképesítés.

Ha van szakképesítésed (vagy közeli hozzátartozódnak)

Példa: falazás = kőműves végzettség, villany = villanyszerelő végzettség.

Ilyenkor az e-főnapló létrehozásakor a „saját vagy hozzátartozó részére történő kivitelezés” opciót kell választani, megadni a NÜJ azonosítót, és feltölteni a végzettséget igazoló dokumentumokat.

Ha nincs szakképesítésed

Akkor is segíthetsz, de vállalkozó kivitelező felügyeletével, és a te munkádat az ő naplójában kell rögzíteni (a megfelelő szakág alatt).

Fontos: érdemes ezt előre beleírni a kivitelezési szerződésbe, és a napi jelentésben külön „szakmaként” felvenni:

„Egyéb, kivitelezési tevékenységet saját vagy hozzátartozó részére végző személy”.

Gyors ellenőrzőkérdés, mielőtt nekiesel:

Van szakképesítés?

✅ Igen → e-főnaplóban „saját/hozzátartozó” + NÜJ + papírok

❌ Nem → kivitelező felügyelete + szerződésben rögzítés + napi jelentésben dokumentálás

Ha most építkezel, ezt a pár lépést tényleg érdemes jól beállítani, mert később sok fejfájást spórolhat.

További információkért nézdd meg a blog cikkemet:

Saját házon dolgoznál? Mutatjuk, hogyan rögzítsd szabályosan az e-naplóban: ha van szakképesítésed, és ha nincs.

24/02/2026

A hétvégén egy igazi „régi vágású” kulcsosházban voltunk a Mecsekben.

Kőház az erdő mélyén, egy tisztáson:

nincs áram, nincs vezetékes víz, a legközelebbi település 6 km.

A vízért 700 métert sétálunk a forráshoz, este LED-lámpa, pottyantós WC, fűtés fával.

És tudod mi a durva?

A gyerekeink IMÁDJÁK.

Kaland, hogy nincs áram.

Élvezik, hogy be kell fűteni.

Versenyeznek, ki hoz több vizet.

Este a tűz mellett együtt pucoljuk a krumplit a paprikás krumplihoz.

Amikor besötétedik, nincs TV, nincs tablet…

Csak mi vagyunk.

Beszélgetünk. Nevetünk. Együtt vagyunk.

És ilyenkor mindig eszembe jut valami, ami az építkezésnél is nagyon fontos:

A technika kényelmet ad, de az OTTHON nem ettől lesz otthon.

Nem attól értékes, hogy mennyi kütyü van benne.

Nem attól élhető, hogy milyen szám szerepel az energiaigénynél a tervben.

Hanem attól, milyen élet zajlik benne.

Milyen beszélgetések.

Milyen kapcsolatok.

Milyen emlékek.

Építkezni ma sokszor stressz, határidők, tervek, költségvetés, elvárások végtelen listája. De amikor valaki megkérdezi tőlem, mi a legfontosabb egy házban, mindig ugyanazt mondom:

Az, hogy szolgálja azokat, akik benne élnek.

Ha épp építkezel vagy felújítás előtt állsz, bátorítalak:

lépj hátra egyet, és kérdezd meg magadtól:

Mi az, ami igazán számít nekünk?

Mitől lesz ez a ház a mi otthonunk?

Mert a legjobb ház nem feltétlenül a legmodernebb.

Hanem az, ahol jó élni.

Te bevállalnál egy hétvégét áram és vezetékes víz nélkül? 😊

19/02/2026

Vennél olyan házat, aminek a padlásán 1 rossz lépés és lezuhansz a földszintre?

Na, pontosan ez történt. Pedig vásárlás előtt szúrópróbával kiderülhetett volna.

Egy barátom vett egy régi, vegyes falazatú, fagerendás házat.

Felújítás, hozzáépítés, új cserép – “szépen megcsináljuk és kész”.

Mi (tervezővel együtt) javasoltuk: ha már ennyire belenyúl, a régi, meghajlott fafödémet és a bizonytalan tetőszerkezetet bontsa, legyen koszorú + új tető.

A válasz:

„Nem azért vettem használt házat, hogy csak a négy fal maradjon.”

Felkerült a vadonatúj cserép… majd pár héttel később beszakadt alatta a födém, és lezuhant a földszintre.

Szerencse, hogy “csak” csigolyarepedés lett.

A feltárás után derült ki: a kötőgerendák jelentős része korhadt, szú rágta, kb. a keresztmetszet fele maradt ép.

És innen jött a rémálom: a javításhoz újra le kellett szedni a cserepet, alátámasztások, kiváltások, vasbeton koszorú/falegyen, új szerkezet… rengeteg munka, rengeteg pluszköltség.

Tanulság:

Használt ház vásárlás előtt én azt mondom: a födémet legalább szúrópróbaszerűen fel kell tárni, és ennek megfelelően alkudni a vételárat.

Ha használt ingatlant vennél és előtte kérnél szakvéleményt, vedd fel velem a kapcsolatot itt:

https://epitkezesabc.hu/kapcsolat/

16/02/2026

16/02/2026

Merre tart a családi ház építés?

És ha most építkeznél, milyen technológiákban érdemes gondolkodni?

Kezdjük a legnagyobb rákfenével.

Szerintetek mi az?

Nincs szakember, sok élőmunka, elhúzódik, drága, és a végén senki nem tudja pontosan, mennyibe fog fájni.

És akkor jön az én 1 szavas válaszom: előregyártás.

Mi lenne, ha…

amíg az alapot ássák, a falak már készülnek a gyárban,
mire a falpaneleket beemelik, a tetőszerkezet is készen áll,
a fürdőszoba “blokk” pedig kiburkolva érkezik, csak beemelés + rákötés

Eredmény:

1. sokkal gyorsabb kivitelezés (kulcsrakész akár 3–5 hónap)

2. kisebb inflációs / időjárási kockázat

3. kiszámíthatóbb minőség a gyári gyártás miatt

Tőlünk nyugatabbra szinte már csak így építkeznek és a fenti szempontok nálunk is egyre húsbavágóbbak (csak egy szempont: nincs és ha van is drága és kérdéses minőségű az élőmunka).

Te építkeznél előregyártással? Mi tart vissza a legjobban? 🤔

05/02/2026

Lehet-e építkezni ilyen hidegben?

(Röviden: ha nem muszáj, inkább ne.)

Régen volt már ekkora hó és ilyen tartós hideg Magyarországon, napközben is mínuszok… és ilyenkor jön a jogos kérdés:

„Lehet egyáltalán építőipari munkát végezni fagyban?”

A gond ott kezdődik, hogy habarcs, ragasztó, beton = vízzel készül, ami 0°C alatt megfagy. Viszont a valóságban vannak „enyhítő” tényezők:

a cement kötés közben hőt termel

lehet kötésgyorsítót / fagyálló adalékot használni

lehet „becsomagolni”, letakarni a szerkezetet

csökkenthető a víz mennyisége folyósító adalékkal

De ettől még nem lesz minden munka biztonságos.
A vékony, nagy víztartalmú munkák ilyenkor felejtősek, például:
vakolás

falazás

kültéri burkolás / glettelés / festés

Falazásnál külön trükkös: lehet, hogy „keménynek tűnik” a habarcs, de sokszor csak megfagyott a víz, és amikor kienged, jöhet a repedés, roskadás, teherbírás-csökkenés.

És mi a helyzet a betonozással?

Itt több a mozgástér, mert:
a beton tömege nagyobb

a cement hőt termel

télen a betongyárak gyakran eleve kevernek fagyállót (kb. -5°C-ig segíthet)

Viszont nem mindegy, mit betonozol:
sávalap jellemzően kevésbé veszélyeztetett (földárok, nagy tömeg)

vasbeton lemez sokkal rizikósabb (vékony, nagy felületű hőleadás), ezért takarás, „bedunsztolás” erősen ajánlott

A fagyás általában a levegővel érintkező felületen indul, később kifehéredés, réteges leválás jelezheti. Rossz esetben teljes bontás lesz a vége.

Összegzés:

Bizonyos munkák körültekintéssel megoldhatók, de minél hidegebb van, annál több a kockázat és a plusz költség.

Mindig a felelős műszaki vezető vagy a műszaki ellenőr véleménye legyen a mérvadó.

Ne kockáztass!

Ha szeretnél hasonló, valós építkezős sztorikat és gyakorlati tanulságokat: iratkozz fel az ingyenes hírlevelemre itt:

Egy összetartó közösség az építkezők számára

09/01/2026

Fiatal mérnökökkel beszélgettem a kezdetekről és a jövőről...

Fiatal mérnökökkel beszélgettem a kezdésről és jövő kihívásairól

07/01/2026

„Első látásra ideális projektnek indult.”

Részletes költségvetés, gyönyörű tervek, 30 éve a piacon lévő, tőkeerős generálkivitelező patika referenciákkal.

A helyszínen is minden profi képet mutatott: újszerű géppark, egységes munkaruhák, konténer, mobil WC, stb.

Ritka ilyen fokú felkészültséget látni egy családi ház építésénél és megmondom őszintén megnyugtató volt mindezt látni.

Aztán jött az első egyeztetés… és elkezdett árnyalódni a kép.

Apró, szakmailag indokolt kérésekre is azonnali „nem” volt a válasz. Később az építtető módosításai is állandó harccá váltak.

Ha valami nem volt tűpontosan lerajzolva (kiviteli tervek hiányában), a kivitelező a végsőkig ragaszkodott a saját megoldásához.

Egy példa: a lapostető vízelvezetése. A tulajdonos nem akarta, hogy hazaérkezéskor a nyakába csöpögjön a víz.

Esztétikailag sem volt mindegy, hová kerül a csatorna.

Javasoltam rejtett folyókát a tetőn belül kb. 8 méteren.

Nem óriási tétel egy 125 milliós projektnél – mégis két hónap (!) vita lett belőle.

És innen már csak romlott a hangulat.

A cégvezető diktálni akart, semmiben nem engedett.

Az építtető is belefáradt, hogy mindig neki kell meghátrálnia. A projekt fél éve csúszik – centinként haladunk, feszültséggel, sérelmekkel tűzdelve.

Talán 1-2 hónap, és költözhető.

Tanulság:

A legnagyobb kockázat sokszor nem a terv, nem a költségvetés, nem is a géppark… hanem az emberi tényező.

Az ajánlatadáskor mindenki a legjobb arcát mutatja.

Hogy milyen lesz az együttműködés, az gyakran csak akkor derül ki, amikor már „össze vagytok zárva” egy szerződéssel – hónapokra.

Ha már egyezkedtek a kivietelezővel a szerződés aláírás előtt figyelj arra is, hogy mennyire tudtatok könnyen egy hullámhosszra kerülni a megbeszélések alatt.

Ne csak a referenciát nézd!

Nézd az embert is, mert lehet, hogy sok helyen jól teljesített már, de ha te valamiért nem fogsz tudni vele jól együtt dolgozni, mert annyira más a személyiségetek egy szenvedés lesz az építkezés!

Megjegyzés:

Ha szeretnél hasonló, valós építkezős sztorikat és gyakorlati tanulságokat: iratkozz fel az ingyenes hírlevelemre itt:

https://epitkezesabc.hu/blog/

22/12/2025

Ma egy olyan sztorit hozok, ahol induláskor minden a nagykönyv szerint állt: tervek, költségvetés, pénz, jószándék… és mégsem lett belőle jó kivitelezés.

Tudjátok, mi a legnehezebb a műszaki ellenőrzésben?

Hogy mindig új emberekkel dolgozol, új környezetben, és csak munka közben derül ki: kit hozott a „gazda”, mennyire értik a szakmát, mennyire együttműködők, és milyen a megrendelő emberileg.

És van az a pont, ahol hiába a rutin, hiába a folyamatok…

a Trabantból akkor sem lesz 160 km/h.

Itt is ez történt: az alapoknál elcsúszott a történet – nem a terven, hanem az „emberanyagon”.

Olyan hibák jöttek sorra, amik nem szakmai viták, hanem alapvetések (téglakötés, dilatáció, kúpcserép felrakás, csatlakozások, csapadékvíz-elvezetés…).

És ilyenkor a műszaki ellenőr nem ellenőriz, hanem „életet ment” – folyamatos tűzoltásban.

A határ pedig ijesztően közel van:
meddig kérdezz előre, és honnantól nem a te dolgod megtanítani a szakembert a szakmájára?

Tanulság (amit bárcsak többen komolyan vennének):

Mielőtt aláírsz egy szerződést, ne csak a terveket és a költségvetést nézd át, hanem a kivitelező valódi referenciáit is.

Beszélj korábbi megrendelőkkel, nézz meg kész munkát, kérdezz rá részletekre. Ez rengeteg pénzt, időt és idegeskedést spórolhat.

Ha szeretnél hasonló, valós építkezős sztorikat és gyakorlati tanulságokat: iratkozz fel az ingyenes hírlevelemre itt: https://epitkezesabc.hu/blog/

19/12/2025

Sziasztok, hamár karácsony lesz gondoltam hozok egy kis meglepetést a saját építkezésünk kisvideója formájában.

Két dolgot szeretnék megmutatni ezzel:

1. Betekintés, hogy kb. mekkora mennyiségű munka vár arra aki egy kádárkockát tervez átalakítani.

2. Lehet ezt úgy is csinálni, hogy élmény legyen (remélem átjön ez a képeken)

Kellemes karácsonyt és jó pihenést kívánok mindenkinek!

Jövőre újult erővel folytatjuk!

Itt találjátok a videót:
https://youtu.be/KA58NhVP5SQ

Üdvözlettel:
Balázs

Saját építkezésünk története

11/12/2025

Minden adott lett volna egy átlátható, korrekt építkezéshez…

Volt terv, volt költségvetés-kiírás, szerződésbe be is volt foglalva...

A gond ott kezdődött, amikor jöttek az első részszámlák.

Az elszámolásban átírt mennyiségek jelentek meg, más anyagok, új tételek, „korrigált” sorok.

Minden részszámlánál vita lett arról, mi jogos és mi nem.

A megrendelő pedig már nem látta tisztán, hogy a ház, amire X millióban megállapodtak, a végén valójában mennyibe fog kerülni, pedig éppen ezt a célt szolgálta volna a költségvetés kiírás.

A hiba ott volt, hogy szépen lassan összefolyt az átalányáras szerződés és az utólagos tételes elszámolás.

Ha nem tiszta melyik rendszerben számolunk el, abból csak káosz lesz.

Ha szeretnél hasonló, valós építkezős sztorikat és gyakorlati tanulságokat: iratkozz fel az ingyenes hírlevelemre itt:

Egy összetartó közösség az építkezők számára