27/01/2026
🔶
Miért félrevezető a nappali hőkamerás épületvizsgálat?!
(egy valós példán keresztül)
Ugyanaz az épület. Két hőkép.
Az egyik fényes nappal, a másik éjszaka-hajnalban készült.
A különbség nem esztétikai, hanem számszerűsíthető.
Mérési értékben mérhető, mit mutat a nappali hőkép?
Nem azt, amit sokan gondolnak!
- A homlokzat napsugárzás hatására felmelegszik
- A falazat és a vakolat hőt tárol, majd visszasugároz
- A hőkép emiatt egyenletesebbnek, „szebbnek” tűnik
- A valódi hőhidak és szerkezeti hibák elmosódnak
- Az üvegfelületek, tükröznek
👉 Ez nem az épület hővesztesége.
Ez a napsugárzás pillanatnyi hatása.
Mit mutat az éjszakai / hajnali hőkép?
Pont azt, amiért a termográfiát csináljuk.
- Nincs direkt napsugárzás
- A homlokzat nem reflektál
- A belső hőáramlás válik láthatóvá
Kirajzolódnak:
- koszorúk
- födémcsatlakozások
- hőhidak
- szigetelési hiányok
- nyílászárók valós hővesztesége
👉 Ez már diagnosztika, nem látvány.
Amit nem lehet megkerülni
Egy értelmezhető épület-termográfiához szükséges:
- minimum 2–3 napos felhűtés
- folyamatos, stabil belső fűtés
- legalább 10 °C különbség a belső és külső tér között
(minél nagyobb, annál tisztább a kép)
Ha ezek közül egy is hiányzik, a hőkép könnyen félrevezető!
És a kivétel – ezt fontos kimondani!
Van egyetlen hőkamerás alkalmazás,
amit kifejezetten nappal kell végezni:
👉 napelemparkok (PV rendszerek) termográfiája
Itt a napsugárzás nem zavaró tényező, hanem feltétel:
- cellahibák
- hot-spotok
- string problémák
👉 terhelés alatt jelennek meg.
Összegzés – röviden, tisztán
Épület-termográfia → éjszaka / hajnalban
Napelempark-termográfia → nappal
A termográfia nem szép kép, hanem mérés!
És egy rosszul időzített mérés
👉 rossz döntésekhez vezet.
🔶
DROPHU
🌐 www.drophu.hu
📧 [email protected]
📞 +36 70 371 3375