H1 Systems

27/08/2026

Hova kerülnek a felvételek, amikor egy drón őrzi a telephelyet éjszaka is?

Ez a kérdés minden pályázatban, minden biztonsági auditon és minden IT vezetői egyeztetésen felmerül, mielőtt egy autonóm drónrendszer bevezetéséről döntés születik.

A SkyBase válasza erre nem utólagos magyarázat, hanem a rendszer felépítésének kiindulópontja.

A platform on premise architektúrán fut, így a repülési adatok, a videófelvételek és a szenzoradatok a vállalat saját infrastruktúráján maradnak. Nincs kötelező felhő útvonal, és nincs olyan pont, ahol az adatok kikerülnének a szervezet felügyelete alól.

A NIS2 és a GDPR követelményeit nem külön modulként illesztettük a rendszerhez, hanem a tervezés részeként kezeltük végig, kifejezetten azoknak a szervezeteknek, amelyek kritikus infrastruktúrát vagy ipari létesítményt üzemeltetnek.

A SkyBase emellett kapcsolódik a meglévő biztonsági rendszerekhez, például a Milestone XProtect vagy a HikCentral platformokhoz, közvetlenül, harmadik fél beiktatása nélkül.

A partnerünkkel, a DRONE2B-val közösen olyan megoldást építettünk, ahol az adatvédelem nem plusz feltétel, hanem a rendszer alapja marad, akár teljesen zárt helyi tárolásról, akár dedikált magánfelhőről van szó.

Ha az Önök szervezete logisztikai, ipari vagy kritikus infrastrukturális környezetben gondolkodik autonóm drónfelügyeletről, szívesen megmutatjuk, hogyan illeszkedik a SkyBase a meglévő compliance keretrendszerükbe.

Részletek: https://skybase.hu/

18/08/2026

45 °C-os hűtőfolyadék – melegebb, mint egy jakuzzi. És pontosan ez benne a lényeg.

Az NVIDIA legújabb generációja teljes egészében folyadékhűtésre épül, ventilátorok nélkül, zárt körben, és abban a hőfoktartományban, ahol a szabadhűtők az év nagy részében elviszik a hőt, chiller nélkül. Ezzel a hűtésre fordított energia és a vízfogyasztás mértéke egyszerre kerül új alapokra, sőt a hulladékhő hasznosítása is kézzelfoghatóvá válik.

Kiváló példa ez arra, hogy az iparág komoly erőkkel dolgozik az AI-terhelés ökológiai lábnyomának mérséklésén, és arra is, hogy ez ma nem ígéretekben, hanem mérnöki döntésekben ölt testet. Ezt a tudást a kollégáink éppen most építik be a napi gyakorlatba annak érdekében, hogy valóban fenntartható digitális infrastruktúrát hozzunk létre ügyfeleink számára.

Érdemes elolvasni az egész írást, mert alapvetően változtat az eddig megszokott adatközponti paradigmán: https://blogs.nvidia.com/blog/liquid-cooling-ai-factories/

NVIDIA’s latest AI servers can run on coolant warmer than a hot tub — and that counterintuitive choice is one of the biggest efficiency leaps in data center history.

06/08/2026

Amíg bent 22 fok van, valaki kint van 40-ben.

Nyári csúcson a hűtésnek nincs mozgástere. Nincs halasztható karbantartás, nincs „majd jövő héten".

Ilyenkor derül ki, mennyit ér az előkészítés: a karbantartási ütemterv, a tartalékalkatrész a polcon, a diszpécser, aki este tízkor is felveszi a telefont, és a kolléga, aki felmegy a tetőre.

Egyik sem működik a másik három nélkül.

Köszönjük mindenkinek, aki idén nyáron kiveszi a részét a feladatokból — a tetőn, a szerverteremben és a háttérben egyaránt, hogy a kritikus rendszerek működése biztonságban lehessen.

04/08/2026

Június 27-én leállt a Cambridge-i Egyetem szuperszámítógépe. A hűtési rendszert szállító cég közleményben jelezte: a berendezés a specifikációja szerint működött, végig az elvárt módon.

Vélhetően a cégnek igaza volt. És épp ez benne a nyugtalanító.

Nem a gép hibázott, hanem a specifikáció avult el, miközben a külső hőmérséklet 30 fok körül járt, ami Közép-Európában nem tartozik a rendkívüli értékek közé. Magyarországon június 30-án 42 fokot mértek.

A kánikulát általában az üzemeltetői gyakorlat hűtési kérdésként kezeli: elég-e a hűtőteljesítmény a csúcsnapon vagy csúszidőszakban?!

Új cikkünkben ezt jártuk körbe: mit mutatott meg a 2026-os nyár nemzetközi mérlege, hol fogy el valójában a tartalék, és milyen gyakorlatokat lehet átvenni azoktól, akiknek a szélsőség nem anomália, hanem tervezési alapeset.

Az extrém hőség az adatközpontban egyszerre csökkenti minden alrendszer tartalékát. Mit tanulhatunk a spanyol vagy az öböl-menti gyakorlatból?

21/07/2026

Mi köze a foci vb-nek az adatközpontokhoz?

A kérdés elsőre abszurdnak hangzik. A vb-ről mindenkinek a gólok, a drámák és a meglepetések jutnak eszébe – nem a géptermek. Pedig a most zárult torna körül történt valami, ami minket, adatközponti mérnökeket hetek óta foglalkoztat. Valami, ami többet árul el az AI-korszak következő éveiről, mint a legtöbb iparági előrejelzés.

És a legérdekesebb éppen az, amit a nézők milliárdjai nem vettek észre belőle.

Új blogbejegyzésünkben ezt a szálat gombolyítjuk fel. A teljes írás itt olvasható: https://h1systems.hu/foci-vb-2026-ai-infrastruktura/

A 2026-os foci-vb az első torna, ahol az AI maga az infrastruktúra. Edge-szerverek, adatközpontok és üzemeltetés a gólok mögött

15/07/2026

A kórház, mint kritikus infrastruktúra, az adatközpontokhoz hasonlóan fontos szerepet tölt be a mindennapjainkban. Ezért is örültünk a lehetőségnek, hogy kamatoztassuk szakértelmünket a klímacsere programban, hozzájárulva ezzel a Csolnoky Ferenc Kórház traumatológiai műtőjének folyamatos üzeméhez.

Köszönjük kollégáinknak a tudatos és pontos tervezést, illetve a gyors megvalósítást is. Bár a beüzemelés végül csak szerdán valósult meg hétfő helyett, de legalább egy kitisztított, és hosszú távon is stabilan megbízható rendszert hagyunk Veszprémben.

10/07/2026

Folyadékhűtőt telepítünk ma a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház tetejére. A berendezés a trauma műtők légtechnikáját szolgálja ki, amelynek folyamatos rendelkezésre állása a kórház működésének alapfeltétele.

A telepítés különlegessége, hogy a korábbi daruzási helyszínen időközben épület épült , így az emelést jelentősen nagyobb távolságból kellett megtervezni és kivitelezni – minimális leállási ablakkal, részletes tartalék forgatókönyvekkel.

Az adatközponti üzemeltetésben három évtized alatt kialakított módszertanunkat alkalmazzuk minden olyan környezetben, ahol a rendelkezésre állás kritérium – legyen szó szerverteremről vagy kórházi műtőről.

07/07/2026

A közműveket senki nem veszi észre, ameddig működnek. Az áramot sem "használjuk", hanem rá vagyunk kötve. Pontosan ez történik most globálisan az AI számítási kapacitással is.

Az AI-alapú szolgáltatások már nemcsak kísérletek: ügyfélszolgálatot visznek, gyártást irányítanak, diagnosztizálnak, logisztikát szerveznek, a közlekedést irányítják, vagy azonosítási feladatokat látnak el. Beépültek a gazdaság működésébe – vagyis a kiesésük már nem kényelmetlenség, hanem kritikus üzemzavar. Aki a modellekhez hozzáfér, de a mögöttük álló kapacitáshoz nem, az ugyanolyan kiszolgáltatott, mint egy gyár saját áramellátás nélkül a hálózat túloldalán.

Európa ezt felismerte. A jülichi JUPITER exascale szuperszámítógépe közpénzből épült, a Deutsche Telekom müncheni Industrial AI Cloud platformja egymilliárd eurós piaci beruházás – két külön világ, mégis ugyanazt a rendszert építik: a huszonegyedik század közműhálózatát. A Cloud and AI Development Act pedig már szabályozásba is öntötte ezt a logikát az uniós adatközponti kapacitás megháromszorozásával.

Egy közművel szemben pedig egyetlen elvárás van: hogy mindig működjön. Ez már nem informatikai kérdés, hanem mérnöki feladat – áramellátás, hűtés, redundancia, üzemeltetés.

Új cikkünkben térképre tettük Európa épülő AI-közműhálózatát, és megmutatjuk, milyen találkozási pontja van a közcélú, és a piaci világnak.

https://h1systems.hu/ai-infrastruktura-europa-digitalis-kozmu/

Térképen Európa AI-gyárai: az EuroHPC közcélú hálózata és a kereskedelmi AI-infrastruktúra. Mi a jelentőségük és miben különböznek egymástól?

23/06/2026

A becslések szerint az Egyesült Államok ma a globális AI-számítási kapacitás mintegy 70 százalékát birtokolja, míg Európa 5 százalék körül áll. Mivel egy nagy adatközpont megépítése több év, a 2030 körül rendelkezésre álló kapacitásról lényegében most dől el minden.

Az Európai Bizottság erre válaszul júniusban letette az asztalra a technológiai szuverenitási csomagot. Az infrastruktúra szempontjából a négy elem közül a Cloud and AI Development Act a legfontosabb: öt-hét éven belül legalább a háromszorosára emelné az EU adatközponti kapacitását, adatközpont-gyorsító övezetekkel, gyorsított engedélyezéssel, kifejezetten a fenntartható, energiahatékony létesítményekre fókuszálva.

A tanulság egyszerű. A digitális szuverenitás nem absztrakció: a mesterséges intelligencia nem a levegőben fut, hanem adatközpontban. Az pedig attól lesz valódi infrastruktúra, hogy megbízhatóan, nagy teljesítménysűrűségen és kevés energiából működik. Ez mérnöki munka, a koncepciótól az éles üzemig.

Bejegyzésünk a témában: https://h1systems.hu/eu-digitalis-evtized-magyarorszag-infrastruktura/

07/04/2026

Az adatközpont-iparág egyik legrégebbi reflexét írja át az AI: a tervezési élettartamot.

Eddig hagyományosan egy adatközpont tervezésekor 10-15 éves horizonton gondolkodtak. A rack-sűrűség lassan változott, a hűtési architektúra stabilan tartotta magát.

Ma az Nvidia nyilvánosan közzétett hardveres roadmap-je 3-4 éven belül 56 kW-ról 600 kW felé mutat rack-sűrűségben. Ez egy tervezési cikluson belül többé nem lépés, inkább hiperűr-ugrás.

Az Uptime Institute 2026-os AI Infrastructure Survey-je 517 üzemeltető adatai alapján rögzíti, hogy ez a folyamat már nem előrejelzés:

→ A 100 kW+ rack-sűrűség aránya egy év alatt 9%-ról 20%-ra nőtt
→ A levegőhűtés fizikai hatékonysági határa 30-40 kW/rack — e felett a folyadékhűtés nem opció, hanem mérnöki szükségszerűség
→ A mechanikai előkészítés utólagos retrofit megoldásban akár ötszörös költséggel jár a tervezési fázishoz képest

Az Uptime Institute 2026-os felmérését hazai kontextussal — rack-sűrűség, reziliencia, fenntarthatóság, digitális szuverenitás — a blogon dolgoztuk fel. 👇

https://h1systems.hu/ai-adatkozpont-infrastruktura/

Az Uptime Institute 2026-os felmérése alapján az AI adatközpont tervezés követelményei gyorsan változnak. Rack-sűrűség, hűtés, reziliencia — mit kell tudni?