század egyik legnagyobb kihívása a kiterjedt, komplex tudományos kutatási adatállományok (big data) tárolása, közzététele és értelmezése. Ez alól a régészeti kutatás sem kivétel, amelynek az utóbbi két évtizedben számos tudományággal való – harmadik tudományos forradalomnak is nevezett – új és a korábbinál jóval intenzívebb kooperációja megsokszorozta és kibővítette a rendelkezésre álló ismereteke
t. Az MTA–BTK Lendület Bázis projektben az egyiptomi nagy piramisok építői és a mükénéi aknasírokba temetett görög hősök hazánkban élt kortársainak időszakát, a bronzkor első ezer évét érintő multidiszciplináris alapkutatásaink szerves folytatását és módszertani megújítását tervezzük. Ez a korszak jelentős lépcsőfokot jelent a társadalmilag alig differenciált egalitárius közösségek és a legkorábbi államok kialakulása közötti fejlődési sorban, hiszen ekkoriban jelenik meg a főnöki társadalom, és ekkor alapozódik meg a mai Európa genetikai képe. A legmodernebb régészeti és természettudományos (elsősorban embertani, izotópgeokémiai, archeogenetikai) vizsgálatokból származó biorégészeti, és az anyagtudományokkal együttműködésben megszületett archeometriai adataink adatbázisba rendezésére, modellezésére és közzétételére vállalkozunk. Mindezzel a Kárpát-medence bronzkori változásait tág eurázsiai összefüggésben vizsgálhatjuk, újra értelmezve a négyezer évvel ezelőtt élt emberek és közösségek életmódjáról, betegségeiről, táplálkozásáról, munkavégzési szokásairól és társadalmi kapcsolatairól való ismereteket.
***
One of the greatest challenges of 21st century research is the storage, interpretation and dissemination of large and complex scientific datasets (big data). Archaeology is no exception; the data generated by the discipline has increased significantly due to the so-called 3rd science revolution taking place in the past two decades. While prompting intensive collaboration between many disciplines, the process also resulted in the multiplication of scientific knowledge. The studies of the MTA–BTK Momentum Bases project concern the first thousand years of the Bronze Age in Hungary, contemporaneous with the age of the builders of the great pyramids in Egypt and with the Mycenaean shaft graves of Greek heroes. This period marks a significant step in the development between the emergence of socially barely differentiated egalitarian communities and the earliest states, as it is the time of the emergence of the chiefdom society; this is also the foundation period of the genetic picture of modern Europe. The current project will involve the review and modification of the previously established methodological framework in order to accommodate the scope and the outcomes of the latest bioarchaeological (including physical anthropological, isotope geochemical examinations and archaeogenetics), and material scientific research. The interpretation and modelling of the data open new horizons in understanding of past lifeways, health, diseases, nutrition, work habits, mobility, family, and kinship of communities of the period.
