Atlasz Mérnökiroda

24/08/2026

Hálásak vagyunk a sorsnak, hogy személyesen ismerhettük dr. Dulácska Endre professzor urat. Kiemelkedő mérnöki tudása olyan közvetlenséggel és emberséggel párosult, ami miatt nem lehetett őt nem kedvelni. Emlékét és tanításait megőrizzük.

DR. DULÁCSKA ENDRE EMLÉKÉRE

Elhunyt dr. Dulácska Endre, a magyar tartószerkezet-tervezés legendás alakja, mérnökgenerációk mestere és tanára. Kilencvenhat évet kapott a sorstól, és szinte felfoghatatlanul gazdag életművet hagyott maga után.

Tervezett, kutatott, tanított és írt. Pályája során épületek százainak tartószerkezeti tervezésében vett részt, módszereket és szabványokat dolgozott ki, vezette a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékét, és tudását évtizedeken át adta tovább a fiatalabb mérnöknemzedékeknek. A Magyar Mérnöki Kamara történetének is meghatározó személyisége volt: a Tartószerkezeti Tagozat első vezetője, a Tartószerkezeti Mesteriskola egyik létrehozója.
A szakmában szinte mindenki csak Duliként ismerte. A megszólításban volt valami abból a közvetlenségből is, amely egész személyiségét jellemezte. A legbonyolultabb mérnöki problémáról is képes volt úgy beszélni, hogy egyszeriben egyszerűnek és világosnak tűnt. Talán azért, mert egész pályáján ugyanaz hajtotta: megérteni a dolgokat, megoldást találni rájuk, majd a megszerzett tudást továbbadni.
2022-ben, a Duli 90 című kötet megjelenésekor hosszú életútinterjút készítettünk vele. Mérnöki pályáról, alkotásról és tanításról beszélgettünk, de szóba kerültek a történelem viharai, börtönévek, ÁVH-s kihallgatások, a Műegyetem, legendás mesterek, építési hibák, a Statikus Kisokos – és még egy olasz autópálya leállósávjában megszerelt Trabant is.
Most ezzel a beszélgetéssel búcsúzunk tőle.
https://mernokvagyok.hu/dr-dulacska-endre-emlekere/

19/08/2026

Nem szoktunk ilyen jellegű gazdasági cikkeket megosztani, de ez egy nagyon érdekes aspektusból mutatja meg, hogy hogyan éljük évek óta a mindennapjainkat. Az alábbi okfejtésben ne keresd se a politikai kiállást, se a konkrét ügyek mögötti számokat. Csak a trendet.

Amikor az ismerőseink kérdezik, hogy mennyire robog az építőipar, akkor általában elcsodálkoznak a válaszon, és nem értik, hogy a számtalan toronydaru, kedvezményes lakásh*tel és nehezen összefogható lakásfelújítós mesteremberek korában miért mondjuk azt, hogy egy helyben toporgás van.

A nehézséget nem (csak) a munkák csökkenő mennyisége jelenti, hanem az, hogy egy már leszállított, elfogadott és teljesített munkát mikor számlázhatunk ki, és abból ténylegesen mikor látunk pénzt.

Gondoljunk csak bele, hogy a péktől elhozzuk a kiflit, és fizetés helyett azt mondjuk, hogy megkóstoljuk, és ha minden rendben van vele, akkor majd (valamikor) küldünk egy teljesítési igazolást, amire kiállíthatja a számlát, amit aztán valamikor (30 napon túl) kifizetünk. A kifli helyére most behelyettesíthetünk tetszőleges szolgáltatást vagy árut. Nevetséges, ugye?

És persze a probléma nem abból az egy-egy ilyen esetből adódik, hanem a rendszerszintű késlekedésből. Amíg 10-ből 1-2 késő van, nem probléma, erre a bizonytalanságra lehet tartalékot képezni. De amikor 10-ből 8-9 késő van, azt hosszú ideig már nehéz fenntartani.

Tudjuk, a vállalkozó élet ilyen, tele van bizonytalansággal, hozzá kell szokni. De van egy bizonyos szint, amikor már nem lehet, hiszen az állandó kiadásokat, fizetéseket, adókat, járulékokat, bérleti díjat, szoftverhasználatot, könyvelőt és biztosítást mindig percre pontosan kell fizetni, addig a bevételek akkor jönnek, amikor jónak látják.

Mondhatod, hogy nem baj, csak az marad életben, aki erős és talpraesett, kevesebbet nyafog és tud félretenni, de ettől azért árnyaltabb a kép. És a követelésállomány időbeli elcsúszása azt jelenti, hogy nem lehet pénzügyi értelemben sem tervezni, vagy azt, hogy jelentősen drágább lesz csupán amiatt, mert bele kell kalkulálni a várakozási idő finanszírozását is.

(Akár egy nagy kiállított, de sokkal később kifizetett számla ÁFA tartalma is térdre tud kényszeríteni vállalkozásokat, hogy csak egyetlen példát hozzak a késedelmes fizetés problémájára.)

A rögzített és elfogadott kamarai díjszabást most azért nem hozom ide, mert ha nem fizetnek ki valamit, akkor mindegy, hogy mennyit nem fizetnek ki. A szigorúbb jogi megoldásokat és szerződéses feltételeket sem feltétlenül citálnám ide.

Hogy mi lehetne a megoldás? Például egy olyan általánosan elfogadott konstrukció, ami egy 25%-os előleget követően 65%-ot engedne kiszámlázni, majd a javításokra és észrevételekre visszatartott 10%-ot is felszabadítja bizonyos időkorlát után, amennyiben nincsenek egyéb észrevételek. Hiszen gondoljuk csak bele, hogy egy beruházás teljes összegének hány százalékát teszi ki az előkészítés és tervezés? Nagyon keveset.

És minél inkább elő vannak készítve a beruházások, annál jobban tervezhetők, ütemezhetők ezért, hogy hosszú távon fenntartható és üzemeltethető legyen az épített környezetünk.

De amíg ez nem jön el, bízzunk benne, hogy minél kevesebb embernek megy el a kedve a várakozástól és elnyújtott vagy hiábavaló reménykedéstől.

Tibi

Az országos átlag 73 nap, de a hazai társaságok negyede kétszer ennyi ideig vár a pénzére.

12/08/2026

05/08/2026

Werkfotó: ma a Klubrádió építészeti magazinjában, az Utcafrontban beszélgettünk Rózsa Péterrel az Erzsébet-kilátó múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Az anyag szombaton kerül adásba, addig is tippelhettek kommentben, hogy milyen szakszavak hangzottak el egészen biztosan?

27/07/2026

HBD, 9. szülinap, 9th birthday :)

16/07/2026

A szakmánk egyik érdekes része, hogy nagyon sokféle állapotú és előéletű szerkezettel találkozunk. Ezúttal egy ikonikus épület, a János-hegyi Erzsébet-kilátó tartószerkezeti állapotvizsgálata és szakvéleményezése volt a feladatunk.

Nemcsak személyes emlékek miatt kedves nekünk az épület, de szakmai szemmel is számos érdekességet rejt. Nagyon sok időt és energiát szántunk arra, hogy a károsodás hatásmechanizmusát teljeskörűen megértsük, és azt érthetően adjuk tovább. Külön öröm volt, hogy az üzemeltető önkormányzat partner volt ebben, és érteni is akarta az amúgy meglehetősen hosszú szakmai okfejtést. A kilátó jelenlegi állapota rámutat arra, milyen következményekkel jár az évtizedeken át halogatott felújítás és a rendszeres karbantartás hiánya.

Őszintén drukkolunk, hogy mielőbb rendeződjön a sorsa, és a több mint 115 éves története ne érjen véget idő előtt.

25/03/2026

Yesterday we visited the University of Miskolc as guest lecturers in a postgraduate program for industrial investment engineers. We would like to thank Dr. Anita Terjék for the opportunity to talk about the civil engineering processes of investments and to share our own experiences. We have a strong personal connection to Miskolc, so we always enjoy returning, and it was great to refine and deepen our theoretical knowledge as well.

Tegnap a Miskolci Egyetemen jártunk óraadóként egy ipari beruházási szakmérnöki képzésen. Köszönjük a lehetőséget Dr. Terjék Anitának, hogy mesélhettünk a beruházások építőmérnöki folyamatairól és a saját tapasztalatainkról. Mivel erős személyes kötődésünk van Miskolchoz, mindig szívesen megyünk oda, és az elméleti tudásunkat is jó volt pallérozni.

05/03/2026

Kellett ugyan egy kis idő és finom (khm) ráhatás, de a műtárgytervezési divízióvezetőnk is elhagyta a komfortzónaként használt búvóhelyét, és kimerészkedett a közösségi média területére. :)

Ha szeretnétek a saját szemetekkel erről meggyőződni, akkor katt:
https://www.linkedin.com/feed/update/urn:li:activity:7435295758993756160/

Fotó: Szabó Virág portréfotózás

16/01/2026

Ha másra sem vágytál, csak hogy még egy felületen bele tudj kukkantani a mindennapi munkánkba, akkor eljött a te időd. Egy kicsit más tartalmakért keress meg minket a LinkedIn-en!

A cantilever on a cantilever, building sections with varying loads, handcrafted masonry structures and finishes — everything a structural engineer could wish for. The design process brought a tear to our eye, but we love the final result. Our thanks go to architects Gergely Sipos and János Szepes...