12/06/2026
Talán 4-5 éve írhattam egy cikket ami kifejezetten a kórházakban uralkodó nyári állapotokról szólt, amikor a kánikulában műtétek maradtak el a meghibásodott klímaberendezések miatt.
Egy időben sok kórházas munkánk volt, de az egyre rosszabb körülmények és szervezetlenség miatt már nem vállaltunk el közintézményes munkát az utóbbi években. Egy folyamatos tűzoltást kaptunk a nyakunkba az elöregedett gépekkel, akár 20 éves klímákat sem lehetett kicserélni és állandóan toldozgatni kellett, persze a legnagyobb melegekben, miközben akár életmentő vérkészítményeket hűtött a berendezés.
A kórházak klímatizálása sajnos a legtöbb esetben nem is a rendelkezésre álló pénzforrás, hanem a rettenetes bürokrácia és a szervezetlenség miatt lett egy kaotikus helyzet és ennek minden esetben a betegek/dolgozók éreztél a kárát.
Az egyik legnagyobb problémának tartom, hogy igen gyakran csak a nyár kellős közepén pályáztatják meg a karbantartási és szerelési munkákat, amikor már az összes komoly kivitelező cég teljes kapacítása foglalt. Nem ősszel/ télen amikor bőven lenne ideje a vállalkozásoknak!
Számos alkalommal jeleztem a pályázatot kiíró gazdasági igazgatóságoknak, hogy rossz ez a gyakorlat és egy épületkomplexum megfelelő felkészítése a nyári melegre hónapos munkát jelent a vállalkozásnak. Nem lehetett ebben változást elérni pedig akár csak ez az apróság rengeteg pozitív előnyt jelentett volna az üzemeltetők számára.
Mindig április májusban érkezett a kórház karbantartási pályázata és júniusban kellett volna elkezdeni a munkát, érthetetlen, miközben a főszezonon kívül sokkal olcsóbban és jobb minőségű munkát, berendezéseket is beszerezhettek volna a piacról.
A pályázati rendszer sajátossága, hogy a legolcsóbb ajánlat a nyerő, működhet a kávé és wc papír beszerzéskor, de nem működik a gépészetben ahol a legmagasabb minőség és kivitelezés a cél. Itt már egy cég háttere, tapasztalata, az alkalmazottak száma és a várható garanciák sokkal többet számítanak mint a számlán a végösszeg.
Teljesen random cégeket megbízni- sokszor az ország másik végéből- nem célszerű egy komplex rendszer évekig, évtizedekig történő üzemeltetése esetén, a megszünt vállalkozást nem lehet kihívni garanciális munkára.
Konkrét példa, hogy a meghibásodott klímarendszernél már csak magát a klímát megtalálni egy kórház épületében is kihívást jelent egy külsős cégnek, tehát a folyamatosság is rendkívül fontos. Kell, hogy legyen ember aki tudja merre van a "piros gomb" és az elzáró csap, ne azzal teljen az idő, hogy nulláról deríti fel az új cég a valós helyzetet!
A koncepciók teljes hiánya jellemezte a kórházi klímatizálást, nem volt egy egységes tervezés, vagy szerződés konkrét márkákra, hogy a javítást és szervizelést egyszerűsítse. Sokszor számoltam egy egy kórházi látogatás alatt, hogy mennyi gyártó termekével találkozom. A rekord 40 környéke volt, pedig csak egy sima séta közben amit a falakon láttam felszerelve. Ritka és sokszor a legsilányabb klímákat láthattam amit rásóztak a kórházra a nevenincs vállalkozások és soha többé nem lehetett javítani sem őket.
Simán le kell szerződni országosan 2-3 márkával, adjanak egy tartható és jó árat, alkatrészt a végtelenségig és akkor már bármelyik klímás cég tudja hová kell nyúlni, nem száz maáka ezer modelljét kell toldozgatni.
A történet másik fele a jól ismert uram/bátyám rendszer, amikor a ner számára ez a terület is bekerült a gépezetbe és a pártközeli, vagy direkt erre a célra létrehozott, cégek végezték a kórházi/ minisztériumi klímaszerelési munkákat, nem éppen szakmai alapon kiválasztva.
Örömmel olvastam a hírekben, hogy az új kormány kiemelt célként tekint a kórházak klimatizálasára, de azt is tudni kell, hogy idén ebből nem sok lesz érezhető a kórházakban.
A régi rendszerek felmérése és az új rendszerek tervezése, pályáztatása és beszerelése is hónapokban mérhető, tehát ez a rendelkezés a jövőnek szól, az idei nyár még túlélős lesz sajnos.
Bata József
cégtulajdonos
Budaklíma Zrt