20/02/2024
az épületszerkezetek vizesedése vajon mennyi épületnél okoz problémát? Mennyire komfortos bennük élni? Mennyi veszélynek és egészségügyi problémának vannak kitéve az ott élők? Van-e megoldás?
Drain rendszerek alapelvei és kivitelezésük
1./ Drain szivárgók, szikkasztók az utólagos fal és épületszigetelésekben
Ha megnézzük a legtöbb utólagos falszigetelést, akkor azt tapasztaljuk, hogy a legtöbbjüknek van valami hiányossága. A lemezbeveréses és falátvágásos szigeteléseknél az a leggyakoribb probléma, hogy az épület szerkezeti kialakítása miatt nem tudják elég mélyre építeni őket, hiszen az lenne itt az elvárás , hogy a járt burkolati réteg alatt minimum 15 cm legyen a legfelső pontjuk. Azonban még ekkor is a lábazat és az alap még mindig vízben van és főként ki van téve fagyhatár feletti fagyásnak. Az impregnálásos és a töltéskompenzációs szigetelések elkészítésekor viszont fennáll az a helyzet, hogy vajon minden szakaszon, a kritikus pontokon sikeresen végezték-e el a munkát? Ez ugyanis csak később, egy idő után derül ki. A törpeáramos víztelenítések viszont általában csak bizonyos ideig működnek, mert a különböző vegyületek kiválása/kicsapódása után már a rendszer nem működik, ezzel megváltozik a helyzet.
Nyilvánvalóan van több olyan helyzet, ahol csak ezek valamelyike alkalmazható, így természetesen helyük van a lehetséges megoldások között.
De akkor melyik műszaki megoldás javasolható biztonságosan minden helyzetben és tartós megoldásként?
A magunk részéről és több évtizedes szakmai tapasztalattal a hátunk mögött, mi a Drain rendszert ajánljuk.
Hogy miért?
Mert a víz azon alapvető fizikai tulajdonságára alapozza működését, hogy a víznek súlya van, és ezt a magunk javára fordíthatjuk. Mégis hogyan?
A következőkben erről szeretnénk részletesebb magyarázatot adni:
2./ A „fürdőszoba effektus”
Szemléltetésül vegyünk három egyszerű pédát:
• Ha egy vízzel telt szivacsot a fürdőszoba kövezetére teszünk,
• Ha a vízzel teli szivacsot a fal mellé tesszük,
• Ha a sarokba tesszük,
Mi történik?
Természetesen mindhárom esetben a szivacs víztartalma a víz súlya okán kifolyik a szivacsból. A folyamat gyorsasága azonban erősen különbözik.
Miért?
A magyarázat egyszerű, mert a víz a saját súlyánál fogva kifolyik a szivacsból. Mi történik, ha a szivacs egyik oldalát nekitesszük a falnak? Akkor is kifolyik belőle a víz, de a fal melletti rész később szárad ki.
Mi történik ha egy sarokba tesszük a vizes szivacsot? Akkor is kifolyik belőle a víz, de a zárt sarokban lehet, hogy még egy hét múlva is vizes lesz.
Miért?)
Könnyebb magyarázatként nézzük meg az orvosi pipetta működését. Ez egy egyenes, lyukas üvegcső mely kis mennyiségű folyadék rövid távú szállítására használnak. Ez úgy valósul meg, hogy vízbe mártva befogjuk a másik, szabadon álló végét és így a vízből kiemelve a folyadék nem folyik ki belőle mindaddig, míg a befogott végét fel nem szabadítjuk. Nos ezt történik az autómosó szivaccsal is. Mivel az is rengeteg ilyen parányi pipettát tartalmaz. Azonban az épületszerkezetekben ezek a pipetták nem egyenesek, hanem szeszélyesen mindenfele kanyarognak, ezért kapilláris csatornának hívjuk őket. Tehát a tanulság, ott ahol a sarokba raktuk a szivacsot ott nagyon nehezen száradt ki, hisz a fal lezárta a kapilláris csatornák egy részét. Ha viszont középre raktuk a szivacsot ott nem volt lezárva egyetlen kapilláris csatorna sem, ott rövid időn belül kiszáradt a szivacs.
Az épített épületszerkezeteinket ugyan ilyen kapilláris csatornák hálózzák be.
A továbbiakban még visszatérünk ide.
3./ A közlekedő edények törvénye a gyakorlatban
Ha két bármilyen edényt az alján összekötünk egy tetszőleges átmérőjű csővel, akkor bármelyik edénybe töltünk folyadékot, akkor mindkét edénybe azonos szintre áll be a folyadék.
A természetben az történik, hogy a leesett csapadék – a saját súlyánál fogva - föld felszínétől számítva nem csak lefele, hanem minden irányba nyomást fejt ki. Ez két szempontból fontos nekünk:
1./ ez a nyomás viszi bele a föld felszínén vagy az alatt az épületszerkezetekben lévő kapilláris csatornákba a vizet, azonban az onnan kifolyni nem tud, mert a kapilláris csatorna másik vége a vakolattal le van zárva. Elsőre csak egy millimétert emelkedik a kapilláris csatornákban a vízszint, majd évek, évtizedek alatt akár méterekre is felkúszik a beázás. Ennek a megszüntetése a kapilláris csatornák felső végének a megnyitása azaz a felázott épületrészen a vakolatának leverése. Ez esetben a víz a saját súlyánál fogva kifolyik a kapilláris csatornákból. Ha nyitott a csatorna felső része, akkor ugyan belemegy a víz pár millimétert, de ugyanúgy ki is folyik belőle, és a csatorna évek alatt nem tudja őrizni és egymásra halmozni ezt a vizet. Később még taglaljuk a részletes technológiát és a helyreállítás fázisait.
Természetesen figyelembe kell vennünk az épületszerkezetek nedvszívó tulajdonságait, de ez nem releváns, ha a kapilláris csatornák nem vezetik a magasba a vizet. Ez a nedvszívás csakis a vizes rész környezetére igaz. Tehát ha a kapilláris csatorna nem vezeti a magasba vizet, akkor a nedvszívás csak a vízzel közvetlenül érintkező épületrészeknél jelenik meg.
2./ a föld felszínén süllyed a vízszint, és az eső elől eltakart részeken azaz a lábazati feltöltésekben, az alapoknál, vagy a pincében pedig emelkedni akar mindaddig, míg a nyomás meg nem szűnik, és a leesett esővíz elszivárog. Régebbi épületeknél, vagy akár az új épületeknél, ott ahol nagy munkaárkot ástak a megépített ház körül és rossz az épület vízszigetelése, akkor a pincében vagy a lábazatok között a közlekedő edények elve alapján emelkedik, megjelenik a víz.
Ezt csak akkor tudjuk megszüntetni, ha a nyomást elvezetjük. Ezt a drain csővel érjük el, melyben elveszik a nyomás, így megszűnik a közlekedő edény effektus.
4./ A drain rendszer maga
Emlékezve a fürdőszobában középre kitett szivacsra, a drain rendszerünk akkor működött maradéktalanul, ha a szivacs körül nem volt semmi….. tehát az épületet a falak mellett körbe kell ásni. Lehetőleg a fagyhatárig, de az alapok alá nem szabad menni, mert ha onnan elvezetjük a vizet, akkor megváltozik a talaj teherhordó képessége és az alapok megsüllyednek, a szerkezet megrepedezik. Minden helyzet más és más, de minden megoldható. A körbe ásás általában 1 lapát szélességű és a kiásott földet el kell hordani. A munkagödörnek megfelelő lejtést kell adni és ebbe talpas drain csövet kell beépíteni. A lejtés magaspontjára tisztítóaknát kell elhelyezni, a lejtés alsó pontja pedig egy mélyebb részre való kivezetésben, vagy egy nyelőkútban végződik. Ezekre a részletezésekben még visszatérünk.
A falra drain fóliát ( köznyelven tojástartót ) kell felrakni. Ennek a felső élére egy megfelelően kialakított zárószegély kerül, mely a fólia rögzítésén kívül azt a célt is szolgálja, hogy a falakon lefolyó csapadék ne az alapokhoz töltődjön, hanem lejusson a draincsőbe, ahol elvezetődik az épület mellől. Ezek a drain alkatrészek nem azonosak a focipályák és a mezőgazdasági silók szikkasztócsöveivel, mert a mi esetünkben ezeknek a beépített anyagoknak súlyt és nyomást kell elbírniuk. Ezért azokat méretezni kell.
Az ásott ároknak a talaj felőli oldalára egy megfelelő korhadásmentes geotextíliát kell elhelyezni, mely megszűri a talajból jövő vizet és nem engedi eltömődni a beépített szerkezeteket. A kiásott árokba a föld helyett osztályozott mosottkavics kerül.
Az így megépített rendszer egyszerre oldja meg az alábbi problémákat:
• a nedves falakból kiszivárgó vizet elvezeti a draincsőig
• a rétegvizek „ leesnek „ a kavicságyban, így azok is a draincsőbe kötnek ki
• maga a draincső megtöri a közlekedő edények fizikai nyomását
• a falakon végigfolyó esővíz is megfelelő elvezetésre talál
• a záporesőkben felfröccsenő víz is elvezetésre talál
• a kavicságyban zárt rendszerben el lehet vezetni a tetőről lefolyó csapadékot
• a kavicságy egy bizonyos fajta dilatációt képez az épület és a föld között. Például az épületmozgásokon kívül a megfagyó talaj fagyási tágulásából eredő nyomást is felveszi.
5./ Mikor hasznos a drain rendszert megépíteni?
A talajban minden esetben vannak úgynevezett rétegvizek. Bár lehetséges, hogy ezek csak időszakos vizek, amelyek az évnek csak bizonyos szakaszában vannak jelen. A rétegvizek föld felszínétől mért távolsága is folyamatosan változó. Ez az egyik oka, hogy ha az építkezés ideje alatt csont száraz földben dolgozunk, akkor sem szabad kihagyni a vízszigetelést, mert az év egy másik szakaszában megjelenhet a víz.
A talajnedvességnek négy fogalmát használjuk:
• talajpára:
amikor a mérvadó vízszint nem éri el a vizsgált szintet, de a talajban jelen lévő víz a melegebb részek felé párolog illetve a talaj feletti és a talajszint alatti hőmérséklet különbségből adódón kialakuló pára
• talajnedvesség:
amikor az építési szint közel van a talajvízhez és a talajpáránál erősebben van jelen a föld víztartalmában
• talajvíz:
amikor a helyre jellemző összefüggő, mértékadó talajvizet elérjük
• talajvíz nyomás:
amikor a mértékadó talajvízszint alá süllyesztjük le az épületszerkezetünket
Jelenleg nem a szükséges vízszigetelések taglalása a célunk, hanem a drain rendszer beépítést igénylő talajnedvességgel és talajvíznyomással kell foglalkoznunk.
A talajvíz esetében a mértékadó talajvíz csökkentéséhez több technológia alkalmazása lehetséges, ezek közül az egyik, ha talpas draincsőbe elvezetjük a talajvizet olyan részekre, ahol alacsonyabb a mértékadó vízszint és elnyeli az odavezetett talajvizet.
Ha talajvízszint csökkentéssel vagy nyiltvíz háztartással építkezünk, a víznyomás visszaengedése előtt ajánlatos olyan drain rendszert beépíteni, amely meghatározza a legfelső víznyomás étéket, amelyre a rendszer méretezve van.
Kevesen tudják, ha széles munkagödörrel építkeznek a pincénél vagy csak az alapoknál, ott bizony talajvíz nyomásra kell méretezni még akkor is, ha jóval mélyebben van a mértékadó talajvízszint. Ugyanis a kiásott munkagödörbe visszatöltött föld tömörsége soha nem éri el a körülötte lévő un. termett talaj tömörségét ezért a talajban vízgyűjtő szivacsként üzemel. Az ott lévő „ ázott -töltött talaj „ mélységétől függően pedig nyomást gyakorol a vízszigetelésre.
Ha már tönkrement vagy nem is volt az alépítményünknek vízszigetelése, akkor az egyedüli örök megoldás a jól megépített drain rendszer. Az képes elvezetni az épülethez érkező rétegvizeket és megakadályozni a közlekedő edények elvén támadó vizek megjelenését. Emellett biztosítja a tetőről lefolyó csapadékvíz, illetve a homlokzati felületekre csapódó esővíz időnként számottevő mennyiségű vízmennyiségének elvezetését, valamint egy bizonyos dilatációt biztosít a termett talaj és az épület között.
6./ A drain cső és szerepe
Időről időre változó, hogy milyen gyártási formátumú talpas draincsövet lehet kapni hazánkban. A fényképeim nagyrészt az omega alkatú Raudrill csövekkel készültek, de ennek a forgalmazása megszűnt. Sőt megfelelő talpas draincső készletről történő forgalmazása jelenleg nincs.
Megfelelő flexibilis csőből lehet gyártatni, ezzel kiküszöbölve az omega alkatúak idomproblémáit.
A talpassága azt jelenti, hogy a cső csak részben perforált, az alján tömör folyóka rész van. A falakból visszafolyó nedvesség nem fog itt patak formályában jelentkezni, mert az a csőben lévő huzattal távozik. A falakról lefolyó esővíz azonban a mennyiségétől függően nagy mértékben megjelenhet.
A csövet megfelelő lejtéssel kell fektetni, hogy a felette lévő kavicságyból belemosódó homokot a víz maga előtt le tudja öblíteni. Ugyanis a közhittel ellentétben a draincsövet geotextíliával betekerni TILOS!!! Ugyanis a kavicsfeltöltésből bemosódó kőpor a szűrőfóliában a vízzel együtt lassan kerámia bevonatot eredményez és így a draincső megszűnik draincsőként működni.
A betekerés helyett megfelelő idő elteltével beboltozódik a draincső feletti kavicsréteg és megszűnik a bemosódás. Addig is időközönként tisztítani szükséges a csőrendszert. Ezért kell beépíteni tisztító aknákat.
Itt kérek elnézést az olvasó közönségemtől, hogy nem írok pontos adatokat a csőlejtésről, a kétkörös rendszerről, a tisztítást biztosító rendszerről és a tisztítás mikéntjéről, mert ez az ismertető nem a konkurencia tanítását, hanem az érdeklődők tájékoztatását célozza .
7./ A drain fólia és szerepe
A közhiedelemmel ellentétben nem a mezőgazdasági silók valamint a focipályák szikkasztó csöveiről beszélünk. Ugyanis ezek nem képesek fizikai ellenállásra.
A drainfóliára éppen úgy mint a draincsőre a kavicságy súlyából és mozgásából adódóan nagy mértékű nyomás nehezedik. Ez függ a kavicságy szélességéből és mélységéből, valamint az esetleges talaj visszatöltés közbeni tömörítéstől is.
Sok esetben nevetségesek a különböző kereskedésekben kapható drain azaz un.: „ tojástartó „ fóliák, melyek dudorainak a benyomhatósága, ez által a működőképessége gyakorlatilag nulla. Nem tudom hova lehet használni őket, de mi kerüljük el ezeket, mert a dudorok behorpadásával eldugul a drain rendszerünk és minden hiába, ha a rendszer egyik eleme nem működik.
Nagyon fontos a felső zárószegély. Sajnos a gyári szegéllyel nem oldható meg a falakon végig folyó csapadékvíz rávezetése a fóliára, mely így elvezethetné azt a draincsőig.
8./ A kavics ágy és szerepe
Az épület körbeásása után a kiásott földet el kell távolítani, helyette kavicságy készül.
Szerepe a termett talaj és az épület szerkezete között olyan lyukacsos réteg létrehozása amelyen a talajvíz nem tud átfolyni, hanem leszivárog a draincsőig.
Kizárólag osztályozott és ha lehet mosott kavicsból kell készíteni.
A föld felszínén (akár) járdaszegélyek közé célszerű szorítani, de lehet akár rejtett módon láthatatlanná tenni.
A kavicságy és a termett talaj közé korhadás mentes szűrőfátylat kell beépíteni, nehogy eltömődjön a kavicságy.
9./ A víz elvezetésének fontossága és oka
Az épülettől elvezetett vizet valahova el kell szikkasztani. Szerencsések voltak a dombokon épült templomoknál valamint a Bakonyban, a Budai hegyekben és a zalai dombságban végzett munkáink, mert ott a tereplejtésekből adódóan egyszerűen a talaj lejtését kihasználva el tudtuk szikkasztani a vizet. Azonban a Kisalföldön például nyelőkutakat kellett építenünk. Ezek az épület nagyságától és a drain rendszer mélységétől függően kerültek kialakításra és mindig a megépített szivárgó rendszer szintjénél mélyebben kellett kialakítanunk azt a helyet ahova a vizet elvezetve az ott elnyelődhetett, természetesen ügyelve arra, hogy a kút maga ne tömődhessen el. Az ásott vagy fúrt kutakba a drain rendszert elvezetni TILOS. Azzal ugyanis az ivóvizünket szennyeznénk el.
10./ A kapilláris csatornák kinyitásának és helyreállításának fontossága
Korábban kitértem arra, hogy nagyrészt a környezetben leeső csapadék nyomása játszik közre abban, hogy a kapilláris csatornákba a nyomás alatt lévő nedvesség behatol és mivel ezeknek a vakolat miatt zárt a vége, így e nedvesség nem tud onnan távozni. Természetesen ez csak egy része a nedvesedésnek, mert abban még jelentős szerepet játszik az épületszerkezetek nedvszívó képessége is.
Bármelyik okot nézzük is a kapilláris csatornákat a kiszáradás érdekében mindkét oldalon meg kell nyitni. Ezért az átázott falszakaszon kívül – belül a vakolatot tégláig le kell verni a látható vizesedés feletti szintig , mert a látható vízmagasság csak azt jelzi, hogy meddig van a víz, de a kapillárosokban ennél magasabb a tényleges belső vízszint. Nagyjából 6 – 12 hónapot kell nyitva hagyni a levert falszakaszt, majd szárító vakolattal vissza lehet vakolni. Ügyelni kell arra hogy a végső helyreállításnál, azaz mind a festésnél, mind pedig a glettelésnél csak légáteresztő anyagokat szabad használni.
Érzékeltetésül a Veszprém Megyei Takácsi Templom 140 cm-es vegyesfalazata 6 hónap alatt kiszáradt. Ez 25 éves referenciánk.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a falakban lévő víz élet és vagyonveszélyes. Ott mennek a dugaljzatok villanyvezetékei és áramütésen kívül akár tüzet is okozhatnak. De azt se felejtsük el, hogy a házunk tartó pillérei vízben állnak, fagynak és mállanak. Az ilyen házak folyamatosan és jelentősen károsodnak, így forgalmi és használati értékük is jelentősen csökken.
A fentiek betartásával nem csak az alépítényeink víztelenítését oldjuk meg, hanem a teljes épületünk tartószerkezteinek és alapjainak az élettartamát is jelentősen meghosszabbíthatjuk, így komfortosabb, élhetőbb lakóteret hozhatunk létre.
11./ Összefoglalás
A fentieket azért tartottam t. Ügyfeleink és leendő Partnereink és Megrendelőink számára összefoglalni, mert több évtizedes tapasztalatom szerint igen fontos műszaki kérdésről van szó, amelynek fontosságát általában sajnos alábecsülik, holott e probléma megoldatlansága minden ingatlantulajdonos számára egészségügyi és használati kockázatot, valamint jelentős mennyiségű pénzben is számszerűsíthető kárt okozhat, nem beszélve arról, hogy e probléma megoldásának elodázásával az elhárítási költségei az álagromlás miatt az idővel exponenciálisan nőnek.
Ráadásul, a már ma is érzékelhető jelentős mértékű és várhatóan tovább fokozódó klímaváltozási időszakban a magas és jobbára hektikus ingadozású talajvízszint, az abból következő talajvíz nyomásváltozás, a nagy viharok és esőzések idején a homlokzati felületekre csapódó jelentős csapadékvíz mennyiség e problémakör veszélyességét és károkozását csak fokozza.
Ha mindezt még tetézi a sokszor szakszerűtlenül, komolyabb műszaki ellenőrzés nélkül elvégzett építési/helyreállítási munkák nem átgondolt és rendszerben gondolkodó kivitelezése, az családok ezreinek életkörülményeit, vagyonuk értékét befolyásolhatja igen kedvezőtlenül, holott ezek kivédésére és megoldására léteznek már komplett, kidolgozott rendszerek, amelyek garantálják a megfelelő műszaki színvonalú kivitelezést és annak ellenőrzését.
A több évtizedes szakmai tapasztalatunkkal, a minőség iránti elkötelezettségünkkel és elvtelen komplromisszumot nem tűrő munkakultúránkkal ezt kínáljuk Önöknek.
Az ugyanis már bizonyított tény, hogy e szakterületen a ma divatos és jobbára a felületes választásokat preferáló az ár/érték megítélésnél sokkal fontosabb az ár/érték/minőség, megfontolás, amelynek garanciája az általunk kínált alapos felméréses szakvéleményen alapuló ajánlat és a felelős műszaki ellenőrzéssel kombinált, kipróbált és bevált minőségi anyagokat felhasználó kivitelezés.
Ezen, t. Megrendelőink/Partnereink számára készített kis összefoglaló célja annak megértetése, hogy e szakterületen csak komoly referenciákkal és évtizedes tapasztalattal rendelkező szakembereket/cégeket érdemes igénybevenni, mert
egy hibás döntés alapján végzett hibás kivitelezés következményei általában csak később válnak láthatóvá, így a problémák elhárítása is bonyolultabb és költségesebb, mint egy megfontolt és megalapozott döntés alapján végzett minőségi és szigorúan ellenőrzött kivitelezés.
Solymosi Lajos
[email protected]
+3620 610 3434
