25/08/2026
Egy 45 kg-os raklapért simán kifizethetsz 160 kg-nyi fuvardíjat.
Nem hiba: a fuvarozó a tényleges tömeg és a térfogatsúly közül a nagyobbikat számlázza. Egy 120 × 80 × 100 cm-es küldemény térfogatsúlya 160 kg. Ha a méretet nem mérjük, vagy alábecsüljük – és utólag korrigálják a számlát –, vagy fölébecsüljük, és feleslegesen fizetünk.
Ez viszont csak az utolsó állomás. Az áru a raktáron áthaladva négy-öt alkalommal is mérlegre kerülhet, minden alkalommal más céllal:
Áruátvétel → raklapmérleg vagy padlómérleg. Itt még olcsó vitatkozni: ha a raklapon 40 kg-mal kevesebb van, az még a beszállító problémája.
Betárolás → mérleges raklapemelő. A leggyorsabb mérés az, amiért nem kell külön odamenni.
Komissiózás → darabszámláló mérleg. Az egységtömegből számol darabszámot: 500 csavar két másodperc alatt.
Csomagolás → szalagos ellenőrző mérleg. Kiszűri a hiányos küldeményt és a túltöltött dobozt is.
Feladás → tömeg és méret egy lépésben, fotóval dokumentálva (iDimension Flex: raklapig, 240 × 240 × 240 cm-ig).
Kapu → hordozható tengelyterhelés-mérő. Jobb, ha mi mérjük le, mint ha a hatóság.
És ami mindegyikre igaz: a mérés akkor ér valamit, ha az adat magától megy tovább a WMS-be vagy az ERP-be – nem akkor, ha valaki átgépeli egy jegyzetlapról.
Végigvettük az egészet állomásonként, konkrét típusokkal és műszaki adatokkal.
Link a kommentben. 👇