19/06/2026
Fentről tényleg vigyáz ránk valaki? Te hány arcot látsz a felhőkben?
Néha egy hosszú, hajtós nap után elég csak megállni egy pillanatra a teraszon, és felnézni az égre. Amikor a nyári kora este csendje lassan megérkezik, és a lemenő nap meleg, arany fényekkel festi meg az égboltot, a felhők hirtelen olyan formákat öltenek, amik mellett egyszerűen nem lehet csak úgy elmenni.
Ezek a fura, arcokat formázó sziluettek a szürkületben olyanok, mintha egy pillanatra megállítanák az időt. Önkéntelenül is eszünkbe jutnak róluk azok, akik már nincsenek velünk, vagy azok a csendes, láthatatlan kapaszkodók, amik valahogy mindig átsegítenek minket a nehezebb időszakokon.
Mert az otthon és a biztonságérzet végül nemcsak a kézzelfogható falakból áll, hanem azokból az apró, megfoghatatlan pillanatokból és emlékekből is, amikre a világ néha ilyen váratlanul emlékeztet minket.
Te mit érzel, amikor meglátsz egy ilyen játékot az esti égen? Ha van kedved, meséld el lentebb a saját gondolatodat.