05/01/2025
Az elmúlt napokban az időjárás és a természet összeesküdtek a hőszivattyúk ellen. Több jelzést is kaptunk jegesedő kültéri egységekről. Ezen jelenség mögött azonban nem minden esetben hiba áll, csupán maga a fizika.
Amikor fűtünk klímával, akkor hőszivattyúzunk
A külteret hűtjük és a kültérből alacsony hőfokon elvont energiával bent fűtünk. Mivel a hűtőközeg is mínusz hőmérsékletű és az átáramló levegő is, ezért ha a környezetben magas a páratartalom, az megfagyhat. Dér és/vagy jég alakul ki a kültéri hőcserélő felületén, mely természetes jelenség. A gép elolvasztja a jeget azzal, hogy átkapcsol hűtésre. Az olvadék kifolyik a tálca elvezető nyílásán. Ez eddig üzemszerű.
A közelmúltban kicsit más volt a helyzet
A kinti hőmérséklet napokon keresztül -2.--3 C° körül volt 80-90%-os relatív páratartalom mellett. Ez az állapot nem kedvez a berendezés fűtési üzemének és a COP-értékének sem, mert a gépnek sokszor kell leolvasztania.
A hőcserélőt le lehet olvasztani, de ilyen környezetkondíciók mellett új probléma lépett fel. A burkolat elemei, amik szintén átveszik a gépből kifújt mínusz fokokat. Ezen aztán megfagy a pára, tehát a leolvasztása hőcserélőn megtörténik üzemszerűen, de a gépen átfújt mínusz hőmérsékletű levegő megfagyasztja a párát a burkolaton. Éjjel aztán ezt tetézheti, ha fagypont alá megy a hőmérséklet, nagy a szél és ez tovább növeli a deresedét.
Sok bejelentés érkezett ezen okokból, de nem lehet mindent a természet számlájára írni. Jegesedési gondok kezdődhetnek leolvasztási problémákkal, amit okozhatnak a gépből fakadó hibák is:
a gép meghibásodása,
esetleg nem megfelelő leolvasztási paraméterek beállítása,
telepítéskor nem megfelelő mennyiségű hűtőközeg rátöltése,
közeg hiánya,
nem erre az éghajlatra tervezett gép,
cseppvízelvezető-cső befagyása, dugulása,
a kültéri nem megfelelő elhelyezése.
Fontos megérteni és elfogadni, hogy a kültérik leolvasztását a kondenzátor üzemszerű jegesedésének eltávolítására tervezték. Nem része a tervezett folyamatnak a környezet párájának ráfagyása a gép többi részére. Ha nem is vesszük észre, hogy a gép kültérije jégkockává van fagyva, esetleg nem halljuk meg, hogy a ventilátor lapát beleér a tálcában kialakuló és feltorlódó gleccserbe, de az biztos, hogy megérezzük a szoba hőmérsékletén, hogy hűvösebb van, hiszen a fűtés gyakrabban és hosszabb időre le fog állni.
Ezek a jelek, ha nem szűnnek, lehet apró praktikákkal próbálkozni:
vannak gépek, amiknél távirányítóval indíthatunk leolvasztást
be lehet kapcsolni a klímát párátlanító vagy akár hűtőfunkcióba, alacsony hőmérsékleten, így a kültéri kondenzátor meleg levegőt fog fújni, ami akár ki is olvaszthatja a jeget. Ezzel hűtjük a felmelegített szobát, de van esély, hogy kiolvasztjuk a lefagyott kültérit.
A kültérik hátuljára gyárilag szoktak tenni egy műanyag rácsot, ami védi telepítéskor a kondenzátor lamellákat (és nem könnyű tőle tisztítani a kültérit), ebbe is belekapaszkodhat a jég és előfordul, hogy nem ereszti el. A kondenzátort leolvasztja a gép, de a hálón megmarad a megfagyott víz. Ezt a rácsot el lehet távolítani ezzel is csökkentjük a problémás felületeket.
Lényeg: a kültéri a funkcionálisan képződő jeget a kültéri hőcserélőről üzemszerűen leolvasztja, de a környezeti pára a hideg felületeken megfagyhat, és mint azt a képen látjuk egészen komoly mértékben felépülhet. Ezzel akár az is előállat, hogy végül már az üzemszerű leolvasztás sem működik és győz a természet: kockára fagy a kültéri.
Érdekes jogi kérdés lehet, hogy ez garancia szempontjából mit jelent? Létezhet e olyan ritka és extrém időjárási körülmény, ami jelentősen eltér a tervezési állapotoktól? Nyilván igen! A gépek nem reagálnak jól a tervezési állapottól való tartós eltérésre, ilyenkor szükség lehet a szokásostól eltérő emberi beavatkozásra.
Probléma esetén keressenek fel egy szakembert, mert a házi „barkács” megoldások legtöbb esetben nem vezetnek jóra, és garantált garanciavesztést is okozhatnak.
